Ez az árva se maradjon itt teljesen magára hagyatva így, ünnep előtte.
Tegnap még dolgoztam, úgyhogy a mába kellett belezsúfolni a bevásárlást, rámolást, sütést, majd még az ajándékcsomagolást, mindent. Nagyjából az űzött vad állapota a pillanatnyi helyzet, viszont kész a sütés! :)
(Azt kipihenni ültem le a géphez.)
Reggel megint egy mársemmisemolyan-on gondolkodtam el, ahogy jöttem hazafelé a vásárlásból. A nagy hentesnél ilyenkor kint árulják a halat a bolt előtt. Emlékszem gyerekkoromból, amíg sorba kellett állni, én az ujjamat odanyomtam az akvárium oldalához és figyeltem, ahogy tátogva odajönnek a halak. (Jöttek volna azok szerintem az ujjam nélkül is, mi mást tudtak tenni abban a tömegben?) A mai gyerekeknek már ez se jut. Az akvárium - ember- vagy állatbaráti okokból - valami lepellel körbe van vonva, hogy mi ne lássuk a halat, azok meg ne lássák még a villamost se. Megint átestünk a ló (vagy a hal?) túlsó oldalára.
De ahogy jöttem el mellette, megláttam, hogy a fekete táblán krétával a következő kiírás szerepel: PONYT!
És ettől derűs lett a napom :)
Hát mégse lesz minden tökéletes ebben a minden és mindenki jogaira oly sokat adó világban!
De az biztos, hogy suhan, úszik, közeleg már a karácsony, és a sok őrület között talán inkább ennek a derűje és békessége kezd el élni bennem is.
Ha még jár erre valaki, kívánok neki
békességes, örömteli, szép Karácsonyt!
A kép Betlehemből való, a Tej-barlangból, ahova a hagyomány szerint, Jézus születése után a Szent Család átköltözött.