Igazán nem panaszkodhatok arra, hogyan kezdődik ez az év! Már január 3-án teljesül egyik legnagyobb, titkos álmom, nevezetesen az, hogy egyszer lehessen egy fotókiállításom.
Hát, itt van! Ebben a virtuális világban már semmi sem lehetetlen. Ráadásul azzal csábított a hivatkozás, hogy a legütősebb képeimben gyönyörködhetnek a látogatók, és a kiállítás az életemről szól. Ehhez képest a válogatás igencsak esetleges, de kétségtelenül az én képeimből való. Csak az a kár, hogy nem lehet teremről-teremre járni :)
De ajándék-kiállításnak ne nézd a.... képeit? nem, azt nézd csak, jó, hát, a fogát, örüljek neki.
A kiállítás, természetesen, a falat betöltő portrémmal kezdődik, amitől most megfosztottam a kedves látogatókat, de, remélem, anélkül is élvezetes lesz. Csak tessék, tessék! (A kisteremben zserbógolyót és forró teát kínálok, az előbbi remekül sikerült karácsonyra, ez már a második széria.)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Téli taliga
Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...
-
Nem, nem a mondókát folytatom, most filózás következik, aki nehezen viseli, ugorgyék! Múlni alig akaró köhögésem miatt, amivel két átdolgo...
-
A múlt héten, egyik reggel fél 7-kor mentem dolgozni, és ki korán kel, megkapja jutalmát. Hihetetlen fények lettek egyik percről a másikra, ...
-
Az elsőáldozásra készülő családok szokásos zarándoklata úticéljául idén Máriabesnyőt választottuk. Minden évben másokkal megyünk, lehetne mi...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése