Ha az ember igazgató, mégha csak ilyen nyári helyettes is (akkor nem marad ereje estére már blogot írni) akkor meglepő dolgokat fedez föl magán. Azt, hogy szép észrevétlenül egyre inkább azonosul a szereppel. Segít ebben az is, hogy a többiek is teljes hitelességgel vesznek részt a szerepjátékban, mindenki pontosan tudja a dramaturgiát. És egyszerre csak az egész elkezd működni, mert mindnyájan komolyan vesszük.
Furcsa, érdekes játék, és nem is mondhatom, hogy nem tetszik. Csak halálosan fárasztó. A munkaidő végén jutok csak odáig, hogy elkezdjek végre aláírni.
Ja, és mindennap szépen kell fölöltözni, nem ám póló, vászonnadrág! Szóval, vannak hátrányai. Azt hiszem, a magam kipróbálásán túl csak hátrányai vannak. Még jó, hogy már látni az alagút végét :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Téli taliga
Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...
-
Nem, nem a mondókát folytatom, most filózás következik, aki nehezen viseli, ugorgyék! Múlni alig akaró köhögésem miatt, amivel két átdolgo...
-
A múlt héten, egyik reggel fél 7-kor mentem dolgozni, és ki korán kel, megkapja jutalmát. Hihetetlen fények lettek egyik percről a másikra, ... -
Az elsőáldozásra készülő családok szokásos zarándoklata úticéljául idén Máriabesnyőt választottuk. Minden évben másokkal megyünk, lehetne mi...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése