2017. április 3., hétfő

Kárpótlás

Elindultam, hogy lefényképezzem a környék egyetlen liliomfáját, mert gyönyörű szokott lenni virágpompájában (magnolia, a tulipánfa név az egész másik fát jelent, most tanultam) de lemaradtam róla, már teljesen zöldbe borult, csak egy-két szirmavesztett virág van még rajta. Mondtam neki, hogy jövőre időben jövök, és éppen készültem búsan elballagni, amikor ezt megérezve, cserébe modellt állt egy rigó :)
Sokáig, türelmesen. Még röpke koncertet is adott, hogy kedvre derítsen. Sikerült neki.

Aztán még egy aranyág is odanyújtotta néhány megőrzött virágát. Sétálni jó (lépésszámláló bekapcsolva), fényképezőst játszani még jobb, blogba betenni nahát!

Szerintem kicsit giccses, olyan gobelin-párna feelingje van, de épp ezért szeretem.
Manapság már rá is lehet nyomtatni a képet a párnahuzatra :)



7 megjegyzés:

  1. Cuki kis tollas állat! (Jé, megváltozott a blogod külcsínja-bínja.) Áldott ünnepi készülődést kívánok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen.
      Olyan furcsa, hogy máris itt a Húsvét!

      Legalább a külcsín változzon, az feldobja az olvasót meg a szerzőt is :)

      Törlés
    2. Nem giccses. Inkább japános a kismadár a virágzó ágak között. Nekem tetszik!

      Törlés
    3. Tényleg! Van japános hangulata, már csak egy haiku kellene hozzá :)
      Nekem is tetszik ez a kép :)

      Törlés
    4. Tavasz elején
      még egyre csak mélázok,
      milyen zord a tél.

      (Írta Macuo Basó /1644-1694/, a japán haikuköltészet legismertebb mestere.)

      Törlés
    5. Ó, köszönöm, Klári! :)
      Lehet, hogy újra próbálkozom.

      Törlés
    6. Lehet képhez verset találni, de vershez képet... na, az se könnyű, nem elég a jó fényképezőgép. Feladatnak mindenesetre jó. :)

      Törlés

Téli taliga

  Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...