2017. november 20., hétfő

Igaz volt

Mert erre nem lehet azt mondani, hogy talán igaz se volt... :)

Be is teszek, be is linkelek egy kedves bejegyzést, három évvel ezelőttről. Igen, bizony, napra pontosan ilyenkor szállt az a gép, hogy aztán nyolc napon át csodákat éljünk. Nagy élmény volt, de mégse szeretném újra élni. Ez így volt jó, akkor, egyszer.

Fantasztikus oldal ez a Flightradar, mert - azon túl, hogy a látvány azt sugallja, kész csoda, hogy innen a földről egyáltalán látjuk az eget, annyi gép nyüzsög a légtérben - majdnem olyan, mintha az irányítótoronyban ülnék. Láttam 11 órakor, hogy az a bizonyos gép most lendül neki a kifutópályának, aztán egyszercsak elkezdett nőni az altitude érték, és arra gondoltam, valaki szóljon nekik, hogy ahová tartanak, nem északnyugatra van, hanem épp ellenkezőleg. :) De persze Pest fölött leírt egy nagy hurkot és máris délnek fordult a Csepel-szigetnél.
Hamar elhagyta a déli országhatárt, átrepült Bulgária, Görögország fölött, kicsit a tengert is látták, és most mindjárt Izmir fölé érnek. Magasság 10668 méter, sebesség 865 km/óra.
Majd a leszálláshoz közeledve lesz érdekes, amikor változik az altitude és a vertical speed is. Addig csak nyugi, tessék szépen tartani ezeket a paramétereket. :) Egyébként most vannak éppen Rodosz fölött.

Update 13:11 - most húznak el Ciprus mellett, és ha a föld nem lenne gömbölyű - izé... tudom, nem gömbölyű, hanem geoid -, akkor akár láthatnák is Tel-Aviv repülőterét. Most már hamar odaérnek.


Update 13:24 - kezdődik, a magasság már csak 7551 méter, és most már  a vertical speed is szépen növekszik, lassan ereszkedik a gép lefelé.


Éééés... tádámmm, leszállt. Nem tudom, divat-e még a fedélzeten tapsolni a földet érés pillanatában, de innen küldök most egy kis egyszemélyes tapsvihart.

Téli taliga

  Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...