De nem jut eszembe semmi jó, nem igazat pedig miért írjak, és valójában nem is történt semmi eget rengető dolog, ami magyarázná a hallgatásomat. Egyszerűen így esett jól.
Nekirugaszkodom újra, aztán majd meglátjuk. Meglátjuk, hogy megvan-e még a mesélős kedvem, vagy inkább képes-magyarázós lesz, vagy ki tudja, mivé alakul.
Mindenesetre szeretettel és ennek a cseresznyefának a hazaváró ölelésével üdvözlöm a hűséges olvasókat :)
(mert most láttam a statisztikában, hogy időről-időre mennyien jártak reménykedve erre, igazán jólesik, köszönöm)
A többit hamarosan.
Jó öreg fa lehet, nagyon régi fajta.
VálaszTörlés