2017. június 20., kedd

Bocsi

Most kéne mindenféle okosakat mondanom, hogy miért meg hogyan és mostantól aztán...
De nem jut eszembe semmi jó, nem igazat pedig miért írjak, és valójában nem is történt semmi eget rengető dolog, ami magyarázná a hallgatásomat. Egyszerűen így esett jól.

Nekirugaszkodom újra, aztán majd meglátjuk. Meglátjuk, hogy megvan-e még a mesélős kedvem, vagy inkább képes-magyarázós lesz, vagy ki tudja, mivé alakul.

Mindenesetre szeretettel és ennek a cseresznyefának a hazaváró ölelésével üdvözlöm a hűséges olvasókat :)
(mert most láttam a statisztikában, hogy időről-időre mennyien jártak reménykedve erre, igazán jólesik, köszönöm)


A többit hamarosan.



1 megjegyzés:

Na. inkább mosolygósabbra :)