Békesség

Nyár, napsütés, délután és az én kedves játékom...

Elveszett?

És most kezdem megtalálni magamban a művészt? :)
Na, jó, elég mélyen van még most is. Ahogy itt punnyadok a nyárban, egy kis biztatásra, és a firkálásból, mint alapötletből kiindulva, kezembe vettem a kölcsön-ecsetfilcet. és egy lendületből, kedvből született két rajz is.  És felismerhetők! Ugye?

Érdekes tapasztalat, hogy amikor a tópartot megpróbáltam szépen, szabályosan, megtervezve újrarajzolni, élettelen és iskolás lett. Úgy látszik, bízni kell magamban, és merni ráhagyatkozni az első ráérzésre.

Ja, ezek az első igazi rajzaim, ha azt nem mondtam volna még! :)

Hétfőn veszek egy vázlatfüzetet. És megkaptam öribe az ecsetfilceket is :)

Érdekes ez a nyár

Furcsa ez a nyár! Szinte semmi csavargás, csak az az egy hét tábor, és mégis telik, telik villámgyorsan. Most ilyen, de nem, mélyenszántás nem következik ennek magyarázatára.
Nyár van, kakukk, be szép a nyár! :)

Egy rózsa a templomkertből:

 És két kép egy budafoki kiruccanásról:

Ja, és a vízből kijöttünk a pitypangos rétre :)

Meleg van

Egy héttel ezelőtt ilyenkor még az erdő közepén voltunk, sokkal kellemesebb időben, ráadásul éppen esti túrán, amire, bizony, még a pulóvert is vinni kellett magunkkal. Jó volt a tábor, nekem idén ez volt a nyár, és valóban minden örömét megadta.Mert - úgy látszik- nekem ehhez az örömhöz szükségem van a gyerekekért viselt felelősségre, a nyüzsgésükre, az együttlétre, a nevetésekre, az uzsonnakészítésre, mindenre, ami egy táborral jár.
Az első két nap esett és hűvös volt, de azután nem lehetett panaszunk.

Kicsit furcsa volt két év kihagyás után visszakerülni a gyerekekhez, a már nagyra nőtt volt kicsijeimhez (ez volt a legjobb :) és az ismeretlen újakhoz. De, szerencsére, ez csak nekem volt a félelem egy futó gondolata.
Asszem, jövőre is, igen.

Néhány ember nélküli random kép egy nyári hétről, kedves helyünkről, Péliföldszentkeresztről (Gerecse):