Az érdeklődő, figyelmes, ám tájékozatlan újság(net)olvasó, tévét néző, rádiót hallgató talán elgondolkozik és csodálkozik is azon, hogyan is tudnak ebben a térdig érő vízben tapicskolni a hajók, hiszen csak a teherhajózást állították le.
Ugyanis szó sem esik arról, hogy ez a jelenlegi 41 cm, nem egy abszolút, hanem egy relatív érték a következők szerint: A vízmérce „0” pontját a meghatározásakor eddig mért legkisebb vízálláshoz határozzák meg, és ehhez viszonyítva centiméterben adják meg. A vízmércék „0” pontját a Tiszán 1842. évi, a Dunán 1834. évi, a Rábán 1875. évi kisvízszint magasságához adták meg. Az adott vízmérce „0" pontját a tengerszint feletti magasság értékével is rögzítik. A Dunán, Budapesten a Vigadó térnél elhelyezett vízmérce „0” pontja 94,98 mBf, vagyis a Balti-tenger (kronstadti) közepes vízszintjéhez viszonyított tengerszint feletti magasság.
Mindehhez jön még a medertelítettségi mutató, ami a hajózók számára nagyon fontos adat, és százalékban adják meg. Aki emlékszik még a régi, 3/4 2-kor a Petőfin sugárzott vízállásjelentésekre (kedvenc műsorom volt /Hajóvonták találkozása tilos!/, kívülről fújtam az egész térképet), annak fölrémlik, hogy az adatsor vége mindig egy százalékos adat volt, ami azt jelentette, hogy mennyi víz van a mederben. A vízmércén mért legnagyobb vízállás mederkitöltési tényezője 100%. A legkisebb mért vízszinthez tartozik a 0%.
A vízállások elnevezése a mederkitöltési tényező figyelembe vételével a következők:
- 0 – 20% igen alacsony
- 21 – 40% alacsony
- 41 – 60% közepes
- 61 – 80% magas
- 81 – 100% igen magas
Hazánkban az első vízmércéket a XVIII. században állították fel. Aki nyitott szemmel és gyalog járkál a Duna (rak)partján, az több vízmércét is felfedezhet a fővárosi szakaszon. Mindig a túlsó parton vagy a hídpilléren kell keresni, különben rendőrségi hír lesz a nézelődőből :)
Hát, akkor ennyi az én csillapíthatatlan hajós és népnevelő énemből :)
 |
| Vízmérce a Dunán |
