2018. október 19., péntek

A vízállásról - nemcsak centiméterekben

Mostanában, a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt naponta hallunk a víz "magasságáról", ez jelenleg 41 cm. Nagyon bánt azonban, hogy ezt a közfigyelmet egyáltalán nem használják ki arra, hogy beszéljenek a vízállásmérés módjáról, történetéről.

Az érdeklődő, figyelmes, ám tájékozatlan újság(net)olvasó, tévét néző, rádiót hallgató talán elgondolkozik és csodálkozik is azon, hogyan is tudnak ebben a térdig érő vízben tapicskolni a hajók, hiszen csak a teherhajózást állították le.

Ugyanis szó sem esik arról, hogy ez a jelenlegi 41 cm, nem egy abszolút, hanem egy relatív érték a következők szerint: A vízmérce „0” pontját a meghatározásakor eddig mért legkisebb vízálláshoz határozzák meg, és ehhez viszonyítva centiméterben adják meg. A vízmércék „0” pontját a Tiszán 1842. évi, a Dunán 1834. évi, a Rábán 1875. évi kisvízszint magasságához adták meg. Az adott vízmérce „0" pontját a tengerszint feletti magasság értékével is rögzítik. A Dunán, Budapesten a Vigadó térnél elhelyezett vízmérce „0” pontja 94,98 mBf, vagyis a Balti-tenger (kronstadti) közepes vízszintjéhez viszonyított tengerszint feletti magasság.
Mindehhez jön még a medertelítettségi mutató, ami a hajózók számára nagyon fontos adat, és százalékban adják meg. Aki emlékszik még a régi, 3/4 2-kor a Petőfin sugárzott vízállásjelentésekre (kedvenc műsorom volt /Hajóvonták találkozása tilos!/, kívülről fújtam az egész térképet), annak fölrémlik, hogy az adatsor vége mindig egy százalékos adat volt, ami azt jelentette, hogy mennyi víz van a mederben. A vízmércén mért legnagyobb vízállás mederkitöltési tényezője 100%. A legkisebb mért vízszinthez tartozik a 0%.
A vízállások elnevezése a mederkitöltési tényező figyelembe vételével a következők:
  • 0 – 20% igen alacsony
  • 21 – 40% alacsony
  • 41 – 60% közepes
  • 61 – 80% magas
  • 81 – 100% igen magas
 A hajózásra vonatkozó vízmérési adatok kiszámításának a kicsit bonyolult, de logikus módját a Wikipedián el lehet olvasni, amely az én adataim pontos megfogalmazásának is forrása volt.
Hazánkban az első vízmércéket a XVIII. században állították fel. Aki nyitott szemmel és gyalog járkál a Duna (rak)partján, az több vízmércét is felfedezhet a fővárosi szakaszon. Mindig a túlsó parton vagy a hídpilléren kell keresni, különben rendőrségi hír lesz a nézelődőből :)

Hát, akkor ennyi az én csillapíthatatlan hajós és népnevelő énemből :)

Vízmérce a Dunán

4 megjegyzés:

  1. Jó, hogy idetaláltam! Valami miatt a "Hogy is volt?" oldalára navigál a kereső ebben a sekély vízállásban. :)
    Egyébként tényleg érdekes, talán a Föld éghajlatváltozását is ilyen mutatók alapján minősítik vészesnek???

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért az talán vészes magában is, de az biztos, hogy a mutatóknak nagyon mögé kell néznünk, hogy mit is és mihez képest mutatnak. Mert hajlamosak vagyunk az egyszerűbb, egzakt megoldásokra gondolni.

      Törlés
  2. Újabban déli 1 óra előtt van a vízállásjelentés a Kossuth Rádióban. Most már egész rövid, kb. 5 perces. (Valamikor régen 15 perces volt.) Nagyon lerövidítették, egy csomó hely kimaradt belőle. Ezenkívül már azt sem lehet tudni, hogy szegény hajóvonták találkozhatnak vagy nem, mert most már azt sem mondják be. (Meg azt sem, hogy "duzzasztott".) :-) :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, én is hallottam már, és tényleg nagyon megkurtították. De engem leginkább az zavart, hogy végig megy alatta a zene. A hajóvonták lehet, hogy vissza fognak önni (én akkor hallottam a mostanit, amikor ezt írtam), mert most le van tiltva teherhajózás a Duna egész hazai szakaszán,vagyis nincs miknek találkozni. És ennél a vízállásnál értelemszerűen nincs duzzasztás sem.
      Nekem az Inn Scherdingnél hiányzik... :)

      Törlés

Téli taliga

  Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...