Vasárnap délután kimentem a Dunához, le ne maradjak erről a nagy látványosságról. Hát, vonítottak a farkasok, rendesen, jó volt utána a meleg szoba.
Hogy aztán most csak a Duna zajlik-e vagy az én életem is, vagy pedig éppen most jut nyugalomba, - Kristóf Attila hajdani Magyar Nemzet-beli tárcasorozatának címét és mindenkori zárómondatát idézve - én nem tudom.
2017. január 12., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Téli taliga
Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...

-
Játsszunk egy kicsit! Hol vagy inkább honnan készült ez a felvétel az elmúlt napokban? Arra kérem a játékoskedvű kedves olvasókat, hogy ...
-
Úgy gondolom, jó helyesírónak születni kell. Persze, meg lehet tanulni a szabályokat, de mégis inkább adottság, érzék kérdése. Azt hiszem, s...
-
Eredetileg egy strandolós képet akartam betenni némi reminiszcenciával (nem, nem a medvét hívják így, bár nem is lenne rossz név :) csak köz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése