Valaki nagyon találóan úgy szokott jellemezni engem, hogy vagy valaki, vagy megy valahova. Ez nagyjából igaz is :)
Ennek megfelelően ma utaztam, olyan messze, hogy vonattal kellett menni (amihez, ugyan, én az évek során már edzve vagyok). Az utazás legboldogabb pillanatai a meleg, kék vonatban töltött idő volt, mert amikor azon kívül voltam, kábé szétfagytam. Mert mindenki mindig messze lakik az állomástól :(
Jó néha a mások örömeibe, gondjaiba, munkájába belelátni, kicsit megmerítkezni az életükben. Hogy mennyi köze van egy ilyen látogatásnak az adventhez, a készülethez, a várakozáshoz? Úgy egészében benne van, nem kell mindent szétszedni darabokra és értelmezni próbálni.
2018. december 2., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Téli taliga
Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...

-
Játsszunk egy kicsit! Hol vagy inkább honnan készült ez a felvétel az elmúlt napokban? Arra kérem a játékoskedvű kedves olvasókat, hogy ...
-
Úgy gondolom, jó helyesírónak születni kell. Persze, meg lehet tanulni a szabályokat, de mégis inkább adottság, érzék kérdése. Azt hiszem, s...
-
Alapjában véve jó természetű, barátságos, kevés törődést igénylő köztisztviselő, tartható napos, kellemes lakásban. Gazdái életvitelét nem z...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése