Rezdülés: sokjelentésű szó. Finom, halk mozdulat.  Megrezdül a fán a levél, ha belekap a szél. Megrezdül a tó vize, ha fölkavarja valami. És megrezdül a lélek, ha lát, érez, figyel és válaszol mindarra, ami körülötte történik.

Ezek a rezdülések fognak megjelenni ebben a blogban, prózában, versben, képben is. No, nem feltétlenül ilyen emelkedetten, inkább köznapi történésekről, köznapi szavakkal. Vagy olykor másképp, még csak elképzeléseim vannak, aztán majd kialakul. Örülök, ha rátalál valaki és kommentel is, de ha nem lenne olvasó, attól én még írni fogom :)

A kezdéshez azért rögtön legyen egy vers és egy kép is, mert ezek nagyon fontosak a számomra. (Ahol nem jelölöm külön, azok a képek saját felvételek.)

 

Weöres Sándor: Messzeségek Szél lengeti a kertet. Honnan fut a szél? Távol, idegen hegyek közül, hol más-szavu ember él. A harmatos éjbe honnan kel a fény? Távol, idegen csillagokból, hová csak a gondolat ér. A lélek-rezdülés honnan fakad? Oly messziről, hol csillag sincsen, és el nem éri a gondolat.