Két dolgot nem akartam: hogy kék vagy rózsaszín legyen a kép, és hogy bele legyen írva a heppibörszdéj, úgyhogy emellett döntöttem.
Mert bizony, szülinap van, blogszülinap, egyéves a csemete.
Kedves, okos(kodó), "jóképű" és barátságos. Attól se kell félni, hogy lassan elkezd kúszni-mászni, és mindent szétrámol a lakásban :)
(Ellentétben a tiszaburai szellemmel, ami összerámol.)
Hogy milyen jövőt jósolhatunk neki, na, az inkább kérdéses. Nem tudni, megéri-e a blog-ovis kort, vagy szép lassan megáll a fejlődésben, de egy egyévesnél ilyesmin még nem is gondolkodunk.
Nőjön nagyra és hegessze be azt a sebet a szívemben, amit freeblogos elődeinek végleges elvesztése okozott a minap. Amit egyébként nem is annyira bánok. Akkor még túl nyitott, túl őszinte voltam, nem értettem, nem értettük, mit jelent a világnak írni. Gondolkodtam a törlésen, de nem volt erőm hozzá, hát most megtette a ....nem tudom mi, szinte hálás vagyok érte, hogy eltűnt a netről. A Horgonyt, azt sajnálom, az szép volt, komoly és viszonylag személytelenebb, meglepően sokan találtak rá egy-egy téma kapcsán, a fejléc meg egyenesen remekmű volt (Ágit dicséri :) Még szerencse, hogy azért el van mentve mind a kettő, mert voltak bennük hangulatos, szép írások, különösen az úti beszámolók, a másikban meg az adventi versnaptár, meg az olimpiát is szerettem, meg..., meg...
És ez az egész újra rádöbbentett a sebezhetőségünkre, kiszolgáltatottságunkra, arra, hogy fontosnak tartott dolgok, amikbe túlontúl is sok energiát ölünk, pillanatok alatt semmisülhetnek meg, és már belül se dől össze miatta a világ . Akkor meg jobb lenne rögtön a helyén kezelni mindent, de ilyen bölcsességeket mindig csak utólag lehet kitalálni :)
HA A. de Saint-Exupéry idejében lett volna számítógép, a blogról is azt írta volna, hogy efemer. Berzsenyi, pedig, hogy mint a nefelejcs enyész.
VálaszTörlésAzt hiszem, ehhez sem szabad „rendetlenül kötődni”. Mindazonáltal bevallom, jó, hogy létezik a műfaj. Sokkal több örömöt hozott ez a lehetőség, mint kellemetlenséget. A freeblogon át nyíltak meg fotóalbumaim. Azzal még kezdenem kell valamit.
"Kedves, okos(kodó), jóképű és barátságos" ... és szerény. :)))
VálaszTörlésMick: végül is bizonyos viszonylatban az egész (földi) élet efemer, oszt' mégis mennyire kötődünk hozzá, szóval, a blog sem jobban efemer bármi máshoz képest, szerintem. :)
Rendben. A freeblog összeomlása bizonyította nekem, igazamat. Rajta voltak korábbi éveim anyagai, számos fotóalbummal. Először kiírta, hogy a hiba elhárításán dolgozunk, majd hogy alkatrész megérkezésére várunk utóbb, a maga műszaki nyelvén, hogy meneküljön, ki merre lát. Mindezt fél év alatt produkálta. Elhervadt, mint egy egynyári virág. Sokáig a fotóim és a feltett anyagaim még látszottak. Ma már halott a webhely.
VálaszTörlésÍgy van, rossz látni, amint a hibaüzenet jön elő, ha véletlenül megszokásból egy freeblogos blogra kattintok. :(
VálaszTörlésÉn nem szeretem az efemert, se magát a szót, se a fogalmat. Úgy gondolom, csak teljes szívvel lehet bármit is csinálni, nem pedig ezzel a tudattal/gondolattal. Csak dolgok elvesztését kell tudnijózanul kezelni, és legalább akkor a helyére rakni.
VálaszTörlés