2018. január 14., vasárnap

Amiért betegnek lenni jó

Mert úgy általában nem az, nem vagyok én mazochista.
De amikor egy közép-komoly felsőlégúti vírussal vagy összezárva, és segítőkész barátnő kérdezi, hogy mit hozzon, mire lenne szükséged, akkor nyugodtan sóhajthatod elhaló hangon, hogy talán néhány Túró Rudi...

És este úgy alhatsz el, hogy nem kell beállítanod az ébresztőórát, mert teljesen mindegy, mikor ébredsz föl, max. kicsit elcsúszik a gyógyszerbevétel.

Mivel ilyenkor hirtelen és váratlanul, hopp, kiesel a mókuskerékből, le kell mondanod egy jó pár előre megbeszélt programot, amit, persze, csak emailben tudsz megtenni. A válaszlevélben mindenki (de, tényleg!) az obligát "Jobbulást!" mellett rögtön megkérdezi, hogy jöjjön-e, tud-e segíteni valamit. És tényleg jönnének, ha kérném, így is alig tudom kivédeni. És ez a mennyientörödnekvelem-érzés jólesően melengeti a szívedet...

Amikor meg már az élet egyértelmű jeleit mutatod, és képes vagy már ezt-azt összedobni magadnak, akkor kényeztetheted magadat reszelt alma - narancsgerezd kockák - csöpp citromlé - kiskanál mézecske kombóval, és nyomban elhatározod, hogy ezután is ilyen egészségesen fogsz élni, miközben tudod, hogy egy frászt, újra alig figyelsz majd magadra.

És közben szép lassan meggyógyulsz... :)

De mert ma még szobafogság van, egy mesevárosi kép az ablakból:

2 megjegyzés:

  1. Csak most olvastam el, mert néhány napig nem jártam erre. Én is jobbulást kívánok! Remélem, már jól vagy!

    VálaszTörlés

Téli taliga

  Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...