A kép ne tévesszen meg senkit, nem hóvirágot látunk rajta, hanem egy másik tavasz-hírnököt: tőzikét. Éppolyan kedves, még inkább törékeny finomságú, és ha lehet, még védettebb. A latin családneve is maga a tavaszi dallam és szépség: Amaryllidaceae.
Kivételesen a kép sem saját, a netről szedtem le, pedig két ízben is jártam hazánk legnagyobb tőzike erdejében, de mindkétszer forró nyári héten, amikor már nyoma sem volt a virágoknak. Nem is árulom el, hol vannak, nehogy valami, blogot olvasó tőzike-vadász fölkerekedjen és kárt tegyen bennük. (Elég neki, ha beüti barátunkagugliba és rátalál :(
De aki csak gyönyörködni akar bennük, annak tessék, itt van, mint ahogy azért is itt van már a tavasz is! :)
Áprily Lajos:
Tavaszodik
Sáncban a hóvíz
könnyű hajót visz, füstöl a fényben a barna tető.
Messze határba
indul az árva,
lenge madárka: billegető
moccan a rügyben
- mint csibe héjban - kandin a lomb.
s mintha a róna
kedve dalolna
úgy muzsikál, muzsikál a kolomp.
Indulok. Értem.
Jól tudom: értem,
értem üzenget a zsenge határ:
"Szíved a bomlott,
ócska kolompot
hozd ide, hozd ide, hozd ide már"!
Lüktet e verse!
VálaszTörlésNem csak a kolomp muzsikál, a vers is! :) Csodaszép!
VálaszTörlésUtólagos engedelmeddel, beteszem a Borka válogatta verses blogomba, ugye nem baj? Nagyon tetszik és eddig nem ismertem. Köszönöm. :)
VálaszTörlésÖrülök neki, vigyed nyugodtan :)
VálaszTörlés