Nem annyira régóta lopakodott be mindennapi beszédünkbe ez a hasonlat. Amikor - úgy két éve lehetett - először hallottam (ifjú papunktól, mert honnan szedje össze az ember a legfrissebb szlenget), nem tetszett, nagyon hiányzott belőle a határozott névelő. Aztán, ahogy egyre többfelől és egyre többféle vonatkozásban hallottam, megkedveltem, megfogott a hangulata és a tömörsége.
Szóval, jelentem: dógozom, mint állat.
Nemcsak hétköznap, hanem szombat-vasárnap is. Pedig nem vagyok tűzoltó, sem vadakat terelő juhász. A boltok bezárásáról már döntöttek, a hivatalokéról még nem. Persze, kapunk majd szabadnapokat, csak éppenúgy nem tudjuk kivenni, mint az eddigieket. Majd... egyszer... biztosan... feltétlenül...csak most még ezt az időszakot. És mi még jól jártunk, mert nálunk nem vezették be a tízórás munkanapot.
De amikor ma késő délután végeztem a napi penzummal, nekieredtem a hegynek, hogy kijárjam a gép előtt görnyedést és szívjak egy kis levegőt, no, meg nagyon türelmetlenkedett már a hetek óta sarokba csapott fényképezőgépem is. Talált is kedvére valót: hóban hóvirág :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Téli taliga
Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...

-
Játsszunk egy kicsit! Hol vagy inkább honnan készült ez a felvétel az elmúlt napokban? Arra kérem a játékoskedvű kedves olvasókat, hogy ...
-
Úgy gondolom, jó helyesírónak születni kell. Persze, meg lehet tanulni a szabályokat, de mégis inkább adottság, érzék kérdése. Azt hiszem, s...
-
Eredetileg egy strandolós képet akartam betenni némi reminiszcenciával (nem, nem a medvét hívják így, bár nem is lenne rossz név :) csak köz...
Két megjegyzés: Kb. egyidős lehet egy másik szleng, amelyet korábban így fejeztünk ki: Mi közöd van hozzá? Van hozzá valami közöd? Ma ez nem így megy. Közöd? - és kész. A másikra aktív koromból emlékszem. Temperamentumos és ötletdús főnököm szokta volt mondani, most gyorsan fejezzétek be ezt a lapszámot, s aztán „majd lógathatjátok a lábatokat”. Ám valamiért ez mindig elodázódott, mert vagy újabb könyvét kellett kezelésbe venni, vagy egy külső lapnak írt kéziratát.
VálaszTörlésIgen, ez a "majd lógathatjátok a lábatokat" helyett valahogy mindig a nyelvünk lóg ki :(
Törlés