2016. január 24., vasárnap

Új kedvenc

Nem is értem, hogy maradhatott ki ez eddig az életemből! Ma megfőztem életem első sütőtök krémlevesét. Erre tényleg azt lehet mondani, hogy tökjó! :)
Elkészíteni meg teljesen egyszerű, és állítólag csupa vitamin. Amíg tart a tél, ezen fogok élni.

Hogy azért valami komolyabb is legyen, meg úgyis Magyar Kultúra Napja volt-van, akkor valami ahhoz illőt.

Nemrégen meghalt az egyik kis falu plébánosa. Látni akartam, megemlékeznek-e róla, és rámentem a község honlapjára. Bizony, már a napján kint volt a hír, szép képpel, méltatással, pedig hétvége volt. A cím így hangzott: Ehunyt a plébános úr.
Ó, gondoltam, biztos a kapkodás! Igaz, oldalt a hírek között is így szerepel, de majd hétfőn, ha észreveszik, kijavítják. Nem javították. Na, de ilyet, így hagyni!
Aztán, a hét vége felé, már fölkerült a hír a temetésről is, és a szöveg így kezdődött: Ehunyt plébánosunk temetése .....

Akkor döbbentem rá a valóságra. ez nem a másképp írom - másképp mondom angol nyelv, hanem a mi édes anyanyelvünk. Ahogy mondják, úgy is írják. És nagyon megmelegedett a szívem tőle ebben a honlapos, virtuális világban.

3 megjegyzés:

  1. Együtt sárgulsz majd az unokámmal. Neki is a tök a kedvence. Niki egyszer kétfélét tett 2 tálkába, és felkínálta Olivérnek a választás lehetőségét. Találd ki, mit választott!

    VálaszTörlés

Téli taliga

  Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...