Jelentem: tegnap délután, belga csokoládé és áfonyás joghurt néven elnyaltam idei első fagylaltomat. Mivel ez nem a reklám helye, a hely és a cukrászda mellékes, egyébként is vidéken volt. Aztán egy kicsit turistát játszottam, elvegyülve a bámészok között, és amikor a Naptól és a naptól elpilledve vonatra ültem, néztem az elsuhanó, szépséges, hegyek övezte tájat, két gondolat pihent bennem jólesően. (Vö. Megtanítottam hallgatni a lelkem. 131. zsoltár - kábé nyári program). Az egyik, egy fészbukra való szentimentális bejegyzés lehetne, hogy milyen szép ez az ország, a másik meg, hogy nyáááár van, nyááár, kakukk!
Ennél sokkal többet nem is ígér, de majd időnként beszámolok róla, hiszen egy nyárból még akármi is lehet ilyen hosszú idő alatt.
És nyugi, a focira hazaértem :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Téli taliga
Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...
-
Játsszunk egy kicsit! Hol vagy inkább honnan készült ez a felvétel az elmúlt napokban? Arra kérem a játékoskedvű kedves olvasókat, hogy ... -
Úgy gondolom, jó helyesírónak születni kell. Persze, meg lehet tanulni a szabályokat, de mégis inkább adottság, érzék kérdése. Azt hiszem, s...
-
Eredetileg egy strandolós képet akartam betenni némi reminiszcenciával (nem, nem a medvét hívják így, bár nem is lenne rossz név :) csak köz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése