Na, próbáljuk meg!
Ma reggel, hajnalok hajnalán (ööö....., szóval, úgy fél kilenc tájban) mindösszesen hárman kóvályogtunk az utcán, rajtunk kívül, szó szerint, még a kutya sem. Viszont ez az egymás útját így-úgy keresztező kis csapat valamennyi tagja mosolygós-lelkesen boldog új évet kívánt egymásnak (be kell valljam, a másik kettő kezdte külön-külön, én csak nem akartam.kimaradni belőle). A fiatalember pedig, akivel végül egy buszra szálltunk, csak ő hamarabb szállt le, úgy integetett vissza - természetesen, én is -, mintha már régi ismerősök lennénk. És ettől tényleg egy belső mosollyal indult a nap.
És szép volt a világ. Ilyen:
Pedig nem is valami messzi tájon, csak itthon, az orrunkig se látó ködben.
Eláruljam a titkot?
A buszváró jégvirágos üvegfala..., arra nyomtam rá az orromat és a telefont. Kibírta mind a kettő :)
BOLDOG ÚJ ÉVET!
Szépek a fotóid! :)
VálaszTörlésKöszönöm, Klári! :)
Törlés