Blogos új évet!

Oké, tudom, hogy én hagytam magára szegényt, úgyhogy nekem kell újra életet lehelni bele.
Na, próbáljuk meg!

Ma reggel, hajnalok hajnalán (ööö....., szóval, úgy fél kilenc tájban) mindösszesen hárman kóvályogtunk az utcán, rajtunk kívül, szó szerint, még a kutya sem. Viszont ez az egymás útját így-úgy keresztező kis csapat valamennyi tagja mosolygós-lelkesen boldog új évet kívánt egymásnak (be kell valljam, a másik kettő kezdte külön-külön, én csak nem akartam.kimaradni belőle). A fiatalember pedig, akivel végül egy buszra szálltunk, csak ő hamarabb szállt le, úgy integetett vissza - természetesen, én is -, mintha már régi ismerősök lennénk. És ettől tényleg egy belső mosollyal indult a nap.

És szép volt a világ. Ilyen:

Pedig nem is valami messzi tájon, csak itthon, az orrunkig se látó ködben.

Eláruljam a titkot?

A buszváró jégvirágos üvegfala..., arra nyomtam rá az orromat és a telefont. Kibírta mind a kettő :)

BOLDOG ÚJ ÉVET!