2014. június 2., hétfő

Kívül az időn

Ráckevén jártunk szombaton. Ahogy az ember belép a Szerb Porta (templom, harangtorony, paplak) kőfallal körülvett udvarára, egyszerre mintha kiszakadna a jelenből. Az időtlenség érzete fogja el. A templom 1478-ban épült és az ország egyetlen gótikus ortodox temploma. Az udvar csöndje, az épületek tiszta egyszerűsége, a templom félhomályában lassanként kibontakozó ikonok régi szentjei... mind-mind a békesség, az állandóság jelei. Marasztalón fogad magába ez a világ.
Kicsiny nyáj a ráckevei szerb gyülekezet, összesen nyolcan tartják a hitet, egy szerzetes szolgálja velük az Istent. Itt ez is így van rendjén.
















dátum:

3 megjegyzés:

  1. klaribodo2014. június 2. 22:55

    Goszpogyi pomiluj... annyira gyönyörű, amikor "haminchat" szólamban éneklik. Mindig megkönnyezem.

    VálaszTörlés
  2. mick2014. június 3. 7:06

    Az biztos, hogy egyik karizmájuk az ortodox kórus semmi mással össze nem tévesztehető hangzása. Hány orosz zeneszerző táplálkozott már ebből a forrásból.

    VálaszTörlés
  3. Kriszta2014. június 4. 20:42

    Igen, szinte hiányzott ebből a templomból is az énekük.

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Téli taliga

  Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...

  • Találós kép - frissítve!
    Játsszunk egy kicsit! Hol vagy inkább honnan készült ez a felvétel az elmúlt napokban? Arra kérem a játékoskedvű kedves olvasókat, hogy ...
  • Tempora mutantur
    Úgy gondolom, jó helyesírónak születni kell. Persze, meg lehet tanulni a szabályokat, de mégis inkább adottság, érzék kérdése. Azt hiszem, s...
  • (nincs cím)
    Eredetileg egy strandolós képet akartam betenni némi reminiszcenciával (nem, nem a medvét hívják így, bár nem is lenne rossz név :) csak köz...