2015. augusztus 2., vasárnap

A felelősségről

Egy lángot adok, ápold, add tovább;
Csillaggal álmodik az éjszaka,
És lidércfénnyel álmodik a láp
És öröktűzzel álmodik a szívem.
Egy lángot adok, ápold, add tovább,
És gondozd híven.

(Reményik Sándor: Öröktűz)

Az évtizedek során harmadszor történik meg, hogy továbbvivője kell lennem azoknak, amit közösen építettünk. És ez nemcsak egy belső parancs vagy a megőrzés vágya, hanem egy közösség rám ruházott bizalma, elvárása.
Hogy ez nyomasztó teher lesz-e vagy pedig röptető szárny, még nem tudom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Messze, messze

Valaki nagyon találóan úgy szokott jellemezni engem, hogy vagy valaki, vagy megy valahova. Ez nagyjából igaz is :) Ennek megfelelően ma uta...