2015. június 24., szerda

A pusztában kiáltó

(frissítve!)

Keresztelő Szent János mondja ezt magáról, amikor megkérdezik, ki is ő valójában.: "A pusztában kiáltó hang vagyok" . feleli.

Ma pedig ünnepe van, mégpedig születésének ünnepe, ami azért különlegesség, mert a szentek közül csak Máriának és Keresztelő Szent Jánosnak ünnepeljük a születését, a többieket haláluk napján azaz az égi születésnapjukon köszöntjük.

Szikár, szókimondó alakja - különösen a mai kor számára, nekünk, széltől lengetett nádaknak - nem vált népszerűvé, példává annál inkább lehetne. Tanulhatunk tőle bátorságot, egyenességet, egyszerűséget, alázatot (neki növekednie kell, nekem kisebbednem), mégis ezek talán még távolabb viszik tőlünk. Ő az, aki az Ószövetséget átvezeti az Újba, hiszen még Jézus előtt született, de már rámutat az Isten Bárányára.

Születéséhez vagy inkább szüleihez is kapcsolódik az evangéliumok két bensőséges, gyönyörű imádsága: Mária Magnificat-ja az Erzsébettel való találkozáskor (Lk 1,47-55) és Zakariás hálaéneke, a Benedictus, János születése után (Lk 1,68-79).

Jártunk Ain-Karemben, születésének helyén, a hegyek között, Jeruzsálem közelében; illik hozzá mind a táj, mind a templom. És voltunk a keresztelés helyén, a Jordán partján is. Az meglepetés volt, majdnem azt mondhatom csalódás, mert sokkal jelentősebb folyónak gondoltuk a Jordánt, de így legalább emberléptékű lett az egész bibliai esemény.

Hogy miért is akartam ezt most elmondani? Hát, mert az jutott eszembe, hogyha mostanában majd jön olyan ünnep, amihez köthető helyen jártam a Szentföldön, akkor arra külön kitérek képben-szóban. Tudom, igen, ott van a hirtelen felindulásból elkövetett zarándok-blog, de még, még, még és újra... :)
Az olvasónak pedig nincs választása, mindig azt kapja, ami nekem éppen akkor kedves, fontos és szép :)


Zakariás és Erzsébet házára épült a templom Ain-Karemben

A születés helye a templomon belül
A betlehemi ezüstcsillaggal szemben, ami Jézus születésének helyét jelöli, itt egy márványcsillag jelöli a helyet.


Zakariás hálaéneke magyar nyelvű táblán is a templom udvarában


A keresztelés helyeként két helyet is mutatnak a Jordánnál:
északabbra Yardenit - ez, ahol nem történt, viszont így nézhetett ki akkoriban is.
Délebbre pedig a vélhetően igazi helyszín, Ainon - éppen megáradva a sok esőzéstől. Itt ma is állandó a keresztelkedés, különösen az alámerítkezéses, de a hagyományos keresztelés is. 
Ottlétünk rövid ideje alatt is folyamatosan zajlottak a szertartások.



(A képek részben saját felvételek, részben a zarándoktársak képei.)

Én is gondoltam arra, hogy beleveszem a művészeti vonatkozásokat is, csak aztán önzősködtem, de ha már a kommentekben szóba került, akkor egy kis képzőművészeti és ikonográfiai kiegészítés.


Először is Keresztelő Szent János legjellemzőbb ábrázolása: teveszőr ruhában a folyóparton, kereszttel a bal kezében (ami nem a keresztelésre, hanem Jézusra utal), jobbjában pedig egy kagylóval, ez a keresztelés "eszköze". Előfordul, hogy báránnyal a lábánál látható, ezeket a szobrokat/képeket emiatt a Jó Pásztorral szokták összetéveszteni, pedig nem, ez is egy elfogadott Keresztelő megjelenítés.

A leggyakoribb kép róla Jézus megkeresztelkedése, ezt minden kor és festő a maga stílusában adja elő. Számtalan ilyen képet találni a neten, ezért nem is teszek be ide.

Inkább két másik kép, az egyik kedvessége, a másik az élmény miatt, amit a megpillantása jelentett.

Számunkra különösen is közelálló és kedves kép Raffaello: Esterházy Madonnája, amit a Szépművészeti Múzeumban őriznek. 
A képen Mária a kis Jézussal és a nála alig idősebb Jánossal látható. 









A harmadik kép pedig, amit mutatok, Caravaggio: Keresztelő Szent János lefejezése. Málta fővárosában, a kívülről teljesen egyszerűnek tűnő Szent János-társszékesegyházban őrzik a festményt. Döbbenetes hatású kép, mint általában Caravsggio képei, aki bámulatosan tudott bánni a fénnyel és az árnyékkal. Nagyon jó a kép elhelyezése és megvilágítása (sötétben tartása) is , így szinte kiragyog a templom homályából. (Képeit - akár Rómában, akár a Vatikáni Múzeumban találkozva velük - azonnal fel lehet ismerni jellegzetes fényeiről.) Komor a téma, nyomasztó, felzaklató a kép, de most már, sok év után, inkább csak a rácsodálkozás élménye és a művészi hatás ereje maradt meg bennem.





8 megjegyzés:

  1. Festményeken sokszor megjelenik mint szép, fiatal, tiszta arcú férfi. Most nem jut eszembe, hány helyen láttam, Caravaccio rémlik fel.És ortodox tablók is.

    VálaszTörlés
  2. Igen, Caravaggio. Akartam is írni a képről, csak aztán kimaradt. A máltai székesegyházban, amelynek védőszentje, van a kép: Keresztelő János fejevétele. Döbbenetes hatású kép, jó az elhelyezése és a megvilágítása is (vagy inkább a sötétben tartása), ezért tud kiragyogni. Caravaggio nagyon jól bánik a fényekkel. Lehet, hogy este beteszem még hozzá.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó lesz egy kis képzőművészet! (Elhanyagoltam, mint annyi mindent.)

      Törlés
  3. Caravaggio kései magyar utóda Kisléghi Nagy Ádám. Négy freskója díszíti a szombathelyi széklesegyház kereszthajóját. Érdekes kísérlet a részéről.

    VálaszTörlés
  4. Szombathelyen nem figyeltem. :((
    A máltai kép csodálatos.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megtalálod az interneten is, ha szeretnéd.

      Törlés
  5. Köszönöm, szépen, megtaláltam. Nagyon szép képek!

    VálaszTörlés

Aki zarándokol

Aki zarándokol Aki zarándokol, nem rohan. Aki zarándokol, nem menekül. Aki zarándokol, nem menetel. Aki zarándokol, nem túrázik. ...