Már ilyet is láttam!

Múlt pénteken este váratlanul elhurcoltak moziba, és így megnézhettem életem első 3D-s filmjét. (Hozzám hasonlóan kevéssé mozijárók kedvéért: háromdimenziós.) Szokták volt használni a kifejezést, hogy leírhatatlan látvány, én most mégis megpróbálkozom vele.

Először is, maga a film is nagyon jó volt: Pí élete; a teltházas nagyterem pisszenés, zacskózörgés és rágcsálás nélkül nézte végig. Bátran ajánlom azoknak, akik egy nap őrületéből kiszakadva szívesen néznek meg egy lassúbb sodrású indiai filmet. A látvány meg! Egyszerre félelmetes, lenyűgöző és vonzó, annyira, hogy a fél szemedet akkor is résnyire nyitva tartod, amikor éppen be akarod hunyni mind a kettőt.

A régi, klasszikus moziban csak néztük, hogy mi történik ott, elöl, a vásznon. A multiplex már fölnagyította és közelebb hozta az eseményeket (furcsa, zavaró, szédülős volt az első negyedóra, amikor először láttam, azóta se szerettem meg). A 3D pedig téged is belehelyez abba a térbe, ahol a történet játszódik.
Amikor a filmben esett az eső, reflexszerűen magamhoz szorítottam a táskámat, nehogy vizes legyen; amikor pedig a varanusz csak jött-jött szembe és csapkodott a nyelvével, önkéntelenül is megfogtam a mellettem ülő karját, hogy csinálj már valamit, hát ez idemászik!
Fölfoghatatlan látvány, és valóban szavakkal alig adható vissza. Ott hullámzik a víz, röpködnek a madarak, és mellém ül le, italát kortyolgatva a főhős.

Speciális szemüveggel kell nézni, amit a mozijegy mellé lehet venni potom áron. És, nyugi, nem a mások orráról leszedett,visszagyűjtött okuláré, hanem original zacskós, amit haza lehet vinni, úgyhogy elég egyszer beszerezni. Emlékszem, évekkel ezelőtt, amikor megjelent ez a technika, olvastam ijesztgetéseket, de a látvány első sokkja után semmi kellemetlen, rossz érzést nem tapasztaltam, és a végén a szedelőzködés, és annyi idő, amíg a sötétből kiértünk a világosba, bőven elegendő volt ahhoz, hogy a szemünk visszaálljon a való világra.
(Lehet szemüveg nélkül is látni a filmet, de akkor életlen, homályos a kép, és holdból, például, kettő látszik rajta.)

Mindenkit biztatok, hogy legalább egyszer próbálja ki ezt az élményt! A szelídebb lelkűek tehetik egy mesefilmmel, a merészebbek megnézhetnek egy ilyen, normális filmet, az akciófilmet 3D-ben azért csak 25 éven alul ajánlom :)

Szerintem fogok én még ilyent nézni! Ha már úgyis megvan a szemüveg... :)