A helyi virágbolt kirakatát - ki tudja, milyen okból az ősz jelképének tekintendő - telerakták pirospöttyös gombák és mindenféle növények alatt álldogáló, üldögélő kerti törpékkel. Még a felnőttek se tudják megállni, hogy egy elfojtott mosollyal kísért röpke pillantást ne vessenek rá, a gyerekek pedig kötelességszerűen lecövekelnek előtte.
Reggel is, ahogy épp nyargalok a buszhoz, egy óvodás kisfiú nézi elkerekedett szemmel.
- Apu, és ÓÓÓrjások miért nincsenek ott? - kérdi (a hangsúly volt a legaranyosabb, de azt írásban aligha lehet visszaadni).
Az apja, szerencsére, nem nagyon töpreng a válaszon, úgyhogy még hallom, ahogy elhaladok mellettük:
- Mert az órjások nem férnek el a kirakatban.
A gyerek teljesen elégedett a válasszal, az apja is, én pedig rájövök, hogy milyen egyszerű az élet.
Csak mi hajlamosak vagyunk mindig túlbonyolítani a kérdéseket, hát még a válaszokat! :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Téli taliga
Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...
-
Játsszunk egy kicsit! Hol vagy inkább honnan készült ez a felvétel az elmúlt napokban? Arra kérem a játékoskedvű kedves olvasókat, hogy ... -
Úgy gondolom, jó helyesírónak születni kell. Persze, meg lehet tanulni a szabályokat, de mégis inkább adottság, érzék kérdése. Azt hiszem, s...
-
Eredetileg egy strandolós képet akartam betenni némi reminiszcenciával (nem, nem a medvét hívják így, bár nem is lenne rossz név :) csak köz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése