Keresztút

(Vers: Szedő Dénes OFM, a képek a zarándoklaton készültek, de most nem az én felvételeim.)

Az Ecce homo ív, 

a hagyomány szerint innen indult Jézus keresztútja, 

itt állt az Antonius-erőd, amelynek udvarán Pilátus elítélte.

I.

Futsz az Úrtól hasztalan:
áll előtted szótalan. 

 

II.

Élet fáját ölelem:
erős, mint a szerelem.

 

III.

Kereszt súlya malomkő:
földi ember esendő.

 

A stációk hagyomány szerinti helyét 
kis kápolnák jelzik.

3. állomás Jézus elesik a kereszttel

IV.

Szerető szív valahány,
egytől egyig mind anyám.

 

V,

Gyönge karral gyámolíts,
igaz szívvel felüdíts.

 

5. állomás Cirenei Simon segít Jézusnak 

a kereszthordozásban

 

 

VI.

Vérben ázott arcomat
jegykendőül elfogadd.

 

VII.

Másodízben bukom el.
Terhem elnyom s fölemel.

VIII.

Élő fába fejsze vág,
mit remél a száraz ág?

 

IX.

Hegytetőn, hol nincsen út,
elnyúlt testem ingyen Út.

 

 Via dolorosa - a fájdalom útja

X.

Mért csupán az ingem kell?
Ölts magadra Engem fel.

 

XI.

Vas-szögekkel veretem.
Aki gyűlöl, szeretem.

 

XII.

Föld is, ég is elhagyott,
két lator közt lankadok.

 

 Az oltár alatt a Golgota sziklája, ahol a kereszt állt

   XIII.

Megfeszített Istened

szép szelíden ölbe vedd. 

Az a kő, a Szent Sír-bazilikában, 

amelyre a hagyomány szerint

Jézus testét helyezték.

 

 

 XIV.

Földbe tér a búzaszem:
kicsírázik csöndesen.