2013. augusztus 3., szombat

A macskakőről

avagy mire jó almalevest főzni?

Egy kedves ismerőstől kaptam egy nagy szatyor nyári almát, aminek feléből nekiláttam gyümölcslevest főzni. Éppen ráérős lévén, betelepedtem a fotelba, ölembe vettem a lábost meg az almákat és elkezdtem hámozni. Hogy kellemesebben teljen az idő, még a tévét is bekapcsoltam. A Dunán belefutottam egy történelmi sorozatba, amelyben éppen Trianonról volt szó, meséltek Somoskőröl is, ami végül '24-ben visszakerülhetett hozzánk, sőt a bányák is, bár területileg a határon kívül estek, de átjárhattak a magyar bányászok dolgozni, és magyar tulajdon lehetett a kitermelt kő is. Fontos volt ez a Macskalyuki-bánya, mert az ott kitermelt kőből készült az a kockakő, amikkel a Monarchia útjait, főképp Bécsben és Pesten, borították. Akkoriban mindenki tudta, hogy ez, kérem, a macskalyuki kő. Csak olyan hosszú volt így a neve, szépen lekopott, és macskakő lett belőle.

Gyerekkoromban, emlékszem, elgondolkodtam, miért így hívják, de megkaptam a választ: "mert ez a neve" - és onnantól evidenciának tekintettem a világ sok más megmagyarázhatatlan dolgával együtt.

Ki gondolta volna, hogy sok évtized múltán, almahámozás közben, tudom meg a meglepő valóságot? :)


5 megjegyzés:

  1. Ezt nem gondoltam volna. A macskalépcső mibenlétére is felnőtt fejjel jöttem rá.

    VálaszTörlés
  2. Miért, mi a macskalépcső? mesélj! :)

    VálaszTörlés
  3. Jó. A háztetők két szélén a tetők peremén téglasorból rakott lépcsőket hívják ennek. A vicc, hogy láttam az egyik tetejére felmászó macskát, le is fényképeztem Szentendrén. Hogy ő tudta-e, hogy saját lépcsőjén mászkál, alig hiszem.

    VálaszTörlés
  4. Esztergomban a Keresztény Múzeummal szemben van egy macskalépcső föl a Bazilika mögötti (vagy előtti?) térre.

    VálaszTörlés
  5. Ne is mondd! Tavasszal ott jöttünk le a gyerekekkel, nem sok híja volt, hogy leüljek az egyik lépcsőre, sírva fakadjak és ottmaradjak. Az tényleg csak a macskáknak való! Még jó, hogy lefelé jöttünk :)

    VálaszTörlés

Téli taliga

  Meghökkentő kép, így, nyár derekán, de nekem kedves. Szeretem a hangulatát, a meglátott pillanatot, elképzelem a csöndes, téli utcát e...